Nem is lehetnék egyértelműbb, ezúttal egy szurdokban szexeltünk, szemerkélő esőben! ;)
Kora hajnali kelés után hosszú buszozás az Alpokig. Mivel telhetne az út? Mi a csókolózást és az ennek kapcsán feléledő erotikus vágyak megosztását választottuk...
Rendeltem egy kis szexet a természet lágy ölén, no meg egy kis autós szexet repetának, ha majd hazaérünk, a Dózsa György úti parkolóban.
A szurdok szépsége lenyűgöző, mélyben futó, kristály tiszta patak, bőven telve vízzel, hisz most is esik.
Mellettünk egyik oldalon szakadék, néhol csak korlát nélküli pallókon, farönkökön vezet át út, néhol hidak, egész hídrendszerek vezetnek, vezetnek és vezetnek...
A szurdok végéig kell elgyalogolnunk, ahol a menedékháznál a fáradtaknak pihenőt, a vállalkozó szelleműeknek fakultatív programot kínálnak. Ekkor végre feloszlik a csapat, lazul az ellenőrzés az elöl-hátul-középen is árgus szemekkel figyelő túravezetők részéről.
Egyetlen fiatal párocska indul meg előttünk, és mi azon viccelődünk, ők is a szex reményében lécelnek-e le éppen... Naná, hogy a következő gondolat, hogy bevehetnénk őket is, de nem hoztunk óvszert, meg kell kérdeznünk tőlük, ők vajon hoztak-e!? :D
Persze, ügyelünk, hogy ne hallják a suttogásunkat, és amint lehet, megelőzzük őket. Elérjük az ígért vízesést, nekünk nincs negyed óra távolságra, így már tudjuk, hogy nyertünk kb 10-15 percet a csoporthoz képest.
Viszont helyet még nem találtunk! Szokásos szakadék balról, sziklafal jobbról, hát tovább megyünk. Én vagyok a mázlista, aki felfedez egy U alakú kanyarban egy járható részt a domboldalon lefelé, perc sem kell, hogy az úttól egy méterre legyünk balra, de kb hámrom éterrel alatta. Fentről tehát nem vagyunk láthatók, csak szemből és hátulról... :)
Elsőként a színes, rikító esőkabátoktól szabadulunk meg, túl feltűnőek. Mire végzek a sürgős pisiléssel, az ő nadrágja is bokáig letolva, a máris félig kemény farkát vehetem a számba. Alig vártam! Szokás szerint friss és illatos, imádom a feromonjait. Valójában eddig sem jutok a gondolatokban és a szopásban, már kő keményen meredezik. Hízelgő ez rám nézve! :D
Felhúz magához, megcsókol és máris fordít magának háttal, hogy egy fának támaszkodhassak. (A szemergő esőre tekintettel szó sem lehet lefekvésről, leülésről.) Naná, tudja, hogy nedves vagyok, mióta elindultunk a vízesés felé!
Kertelés nélkül nyomja belém a farkát, határozottsága ellenére is csak fér be, visszább kell húzódia és újabb rohamot intéznie. Nem soká már teljesen bennem van, kitölt, elégedetten sóhajtozok, ő pedig ezt hallva lendületesen farkal tovább! :P Az avar vizes, csúszik - letolt nadrágjainkon áruló nyomok keletkeznek - elkél a fatörzs támasztéknak, bár útban vannak az alacsony ágak, böknek, dörzsölnek.
Elhangzik a "szép a táj", majd néhányszor az "ez kurva jó" és kisvártatva már csak zihálunk. Hangosan élvez el, ahogyan mindig, fene sem bánja, ha látják, hallják... (végül a youtube-ba is beleegyeztem) :)
Összekapaszkodva maradunk még egy kicsit, de össze kell kapnunk magunkat, némi pzs segítségével tisztálkodunk és öltözünk. Fülig érő szájjal mászunk fel a hegyoldalon az ösvényig és loholunk vissza a vízeséshez, ahol a csoportunk épp szedelőzködik a visszaútra.
Egyetlen túravezetőnek tűnik fel érkezésünk, az arcáról leolvasottakat kedvesem közvetíti: kielégül ábrázatunk, zilált ruházatunk és útirányunk alapján nem kérdéses számára, hol jártunk és mit csináltunk! :D
Szerintünk ő is így szokta, ha talál a csapatban egy belevaló csajt! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése