Miért? Hogyan?

Elgondolkodtam, az első swinger buli után mi vonzott a következőhöz, mi vezetett a "rendszeres" klubozáshoz? Mi az, amit csak itt kapok meg, azaz, Miért járok ide/oda? Miért vagyok swinger? Hogyan swingerezek én, és hogyan mások?

Netes társ- és partnerkeresőkön az első számú vád az ott tanyázó hölgyekre, hogy csak az egójukat fényezni járnak oda, a bókokat vadásszák, de találkozni nem akarnak. Csak az kell nekik, hogy valaki foglalkozzon velük - mikor a férjük már rég feléjük se néz.

Ezt a tételt kihúzhatjuk! :) Itt senki nem bújhat ki a személyes megjelenés alól!

Ahogyan nem lehet régi, 10 évvel és 10kg-val korábbi kép mögé bújni sem... sőt, a lenge ruházat az előnyös és előnytelen vonalakat, vonásokat is megmutatja - nincs photoshop!

Azt gondolnánk, ez egy nagyon direkt világ. "Kisztihand, itt a farkam, nem disznóláb, bedugnám!"

Szerencsére ilyet ritkán látok!

Megtetszett ennek a világnak az őszintesége és nyitottsága. Amikor igazi odaadással és magas szexkultúrával rendelkező emberekkel találkoztam. Itt ragadtam, tanulom és változom.

Én voltam az a lány, aki lement a klubba egyedül, megismerkedett egy helyes párral (egy lány és egy pasi), velük töltött egy estét, és a közös szex vége az este végét is jelentette.

Aztán én lettem az a lány, ki a csajokkal, társasággal és értük megy le. Partnerre találtunk, szétszéledtünk, egymásra néztünk, és - ahogy együtt érkeztünk - együtt távoztunk.

Aztán én lettem az is, aki pasival megy le, mert kedveli, jó vele, és mégsem feltétlen vagyunk együtt, mert egymást cseréljük el! :)

Most az vagyok, aki lemegy, elindul a buli és a tánc, s hajnalban már arra gondolok, lesz-e még ma szex? :)

És keresném a harmóniát, a buli-társaság-szex egyensúlyát...  :)

Mások máshogy?

Ó, igen!

Látok szólókat-párokat, srácokat-lányokat...

mind másként másért máshogyan!